
Megjelent a Panda Security legfrissebb adatait tartalmazó 20-as lista azokról az országokról, ahol a legerősebb a kiberbűnözés.
Meglepő módon több EU tagország is felkerült a listára, többek között Görögország, de eléggé váratlan fejlemény, hogy Svédország is ebbe a körbe tartozik. Az, hogy pl. Mexikó, Brazília, vagy akár az USA is kívánatos célpont, egyáltalán nem meglepetésszerű. (A 20-as lista lenti linken érhető el)
A hackerek világszerte jelentős károkat okoznak mind gazdaságnak, mind az egyes gazdasági szereplőknek, de még a magánszemélyeknek is.
Melyek a legtöbbször előforduló hacker támadások?
Nyilvános WI-FI használat
Mobiltelefonunkra vagy lap-topunkra a nyilvános wi-fi használata során érkező, vagy elküldött adatokhoz egy jó adatlopó szoftverrel (mert már ilyen is létezik) bárki hozzáférhet.
Ne használjunk nyilvános wi-fit? De igen. Viszont figyeljünk arra, hogy csakis olyat használjunk, amely külön jelszóval védett, ez biztosít minket annak biztonságáról.
Adathalászat
Ilyenkor a hackerek hamis személyazonossággal lépnek kapcsolatba velünk pl. telefonon vagy e-mail útján különböző rafinált indokokkal próbálják megszerezni bankkártya adatainkat, jelszavainkat.
Mit tehetünk? Egészen egyszerűen, nem adjuk ki ezeket a bizalmas adatokat, kizárólag csakis személyes kontaktus során.
Zsarolóvírus
Többen is találkozhattunk azzal, hogy a számítógépen tárolt adatainkhoz nem férünk hozzá. Ilyenkor a hacker zárolja az adatainkat, és nem egyszer váltságdíjat kér annak feloldására, legtöbbször kriptovalutát. (A kriptovaluta egy digitális eszköz, csereeszközként vagy fizetőeszközként is használható)
Hogyan kerülhetjük ezt el? A gyakran használt szoftvereket a lehető leggyakrabban kell frissíteni ahhoz, hogy a zsarolókat távol tartsuk.
Hamis utalásra késztetés
Az informatika és ezzel együtt a web és közösségi oldalak elterjedésével megkönnyítettük a kiberbűnözők tevékenységét. Nagyon sok esetben elég, ha az alkalmazott a látszólag a „Főnökétől” e-mailben kapott utasításra átutalja az utasítás szerinti nagyobb összeget a megadott bankszámlára, amely így máris a bűnöző bankszámláján landol.
Mit kell tennünk? Meg kell győződnünk arról, hogy valóban a Főnök adott nekünk utasítást, tehát hívjuk fel, és kérjük a megerősítését.
Kibertámadás ért, kártérítést akarok
Mivel a hackereket nagyon nehéz felderíteni, így a kártérítés esélye a nullához közelít.
Megelőző védekezés – VPN?
Ha nem akarjuk, hogy online ügyeinkbe bárki betekinthessen, hogy megakadályozhassuk a banki adataink, jelszavaink megismerésének lehetőségét, a legegyszerűbb megoldás lehet az un. VPN (Virtual Private Network, magyarul virtuális magánhálózat) használata. Ezek között találhatunk ingyeneset is, de vigyázzunk, már léteznek VPN-nek álcázott vírusok is.
Mennyi támadás ér minket?
Nem is sejtenénk, de 1 millió gépre vetítve majdnem 15 millió rosszindulatú támadás esik a Panda Security szerint. Tehát legyünk óvatosak, tartsuk be a fenti óvintézkedéseket, hogy elkerülhessük ezeket a nem kívánt támadásokat.
A legerősebb kiberbűnözést tartalmazó országok listáját ITT találja.