A cikk első majd második részében egyebek mellett szó esett az eljárás egyes lépéseiről, a földterület megosztásának módjáról, a tulajdonostársak döntéséről, az osztóprogramról, az egyezségről, a minimum területnagyságról, a bekebelezésről, a szakértő költségének viseléséről stb. Most pedig nézzük meg milyen további kérdések merülhetnek még fel az eljárás során.

Mikor kell a tulajdonostárs értesítését megtörténtnek tekinteni?
Akkor, ha az értesítés közlése meghatározott okok miatt hiúsul meg.

Melyek ezek az okok?

Ha a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta.

Hogyan kell az egyezségben részt nem vevő részére megfizetni a földterület ellenértékét?
Az ellenértéket bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni, ha azért nem lehetett az értesítést közölni a tulajdonostárssal, mert a személye bizonytalan, vagy a lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, és akkor is, ha az értesítés közlése a fent írt meghiúsulási okok miatt maradt el.

Mi történik, ha a jogosult nem jelentkezik a pénzösszegért?
Amennyiben a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, úgy azt az állam használhatja fel, mégpedig földvásárlásra.

Melyek a tulajdonszerzés közös szabályai?
Csak az a tulajdonostárs jogosult a korábbi tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész megszerzésére, aki az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel, a tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte, vagy a tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Gyakorolható-e elővásárlási jog?
Az e jogszabály szerinti földtulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható.

Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?
Nem, ha a földszerzés ezen jogszabályon alapul.

Van-e maximum területnagyság?
A rövid válasz: nincs. Ugyanis az új jogszabály szerinti földtulajdonszerzés esetén nem kell alkalmazni a Földforgalmi törvény földszerzési maximumra, illetve birtokmaximumra vonatkozó szabályait, sőt, a csere jogcímén történő szerzés szabályait sem.

Ki adja meg a bejegyzési engedélyt az egyezségben részt nem vevő helyett?
A bejegyzési engedélyt a jogszabály által megadottnak kell tekinteni, ha az egyezség megkötésében a jogszabályban írt okok alapján nem vett részt a tulajdonostárs. Tehát, ha pl., az értesítést nem lehetett közölni azért, mert „elköltözött”, mert „nem kereste”, vagy annak átvételét megtagadta, de akkor is, ha azért nem lehetett közölni, mert pl. személye bizonytalan, vagy lakcíme ismeretlen.

Kisajátítással lehetséges-e a közös tulajdon megszüntetése?
Igen, akkor, ha két éven belül legalább három alkalommal kezdeményezték az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, arra nem került sor, és az ingatlan tulajdonosainak száma vagy a 100 főt meghaladja, vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5. A kisajátítást a tulajdonostárnak kell kezdeményeznie.

Ki készítheti el az egyezségi okiratot?
Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott egyezségi okirat szükséges a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez, amelyhez kötelezően csatolni kell a jogszabály által előírt mellékleteket.