Talán a közösségi média személytelensége az oka annak, hogy az ott jelen lévők bátrabban, keményebben, megfontolás nélkül fogalmaznak meg olyan állításokat, amelyeknek valóságtartalmáról egyáltalán nem győződtek meg, vagy (rosszabb esetben) tudatosan rosszabb színben tüntetik azt fel. Most megnézzük, ennek lehetnek-e és, ha igen, milyen következményei a posztolóra nézve.
Melyek a védett személyiségi jogaink?
A személyiségi jogaink sérelmét jelenti egyebek mellett
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A social médiában melyek a leggyakoribb személyiségi jogsértések?
A leggyakrabban a magánélethez-, a magántitokhoz-, a személyes adatok védelméhez-, a képmáshoz- való jog, illetve a becsület és jóhírnév megsértése kerülnek előtérbe a közösségi platformokon.
Véleménynyilvánítás vagy jogsértés?
Ez egy komoly dilemma, és minden esetben egyedi mérlegelést kíván ennek eldöntése, már csak azért is, mivel egyik alapjogunk a véleménynyilvánításhoz fűződő jog. A polgári törvénykönyv azonban segít a kérdés eldöntésében.
Mikor követünk el becsületsértést?
A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
Mit jelent a jóhírnév sérelme?
A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Mit takar a magántitokhoz való jog?
A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
Mikor sérül a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog?
Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól is van kivétel, ugyanis a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség az érintett hozzájárulására.
Mit ne tegyünk a közösségi médiában?
A jogsértések elkerülése érdekében például jobb, ha
- valótlan tényeket senkiről nem közlünk, a valós tényeket nem tüntetjük fel hamis színben, és ilyen híreket nem is terjesztünk, azaz ezeket a posztokat nem osztjuk meg,
- nem regisztrálunk más nevében, más adatainak a jogellenes felhasználásával,
- nem sértjük meg más emberi méltóságát pl. azzal, hogy egy negatív mesefigurához hasonlítjuk,
- profiloldalunkon odafigyelünk az ilyen jogsértő tartalmak, kommentek megjelenésére, és ezeket eltávolítjuk, ugyanis ezekért is a profil létrehozóját terheli a felelősség.
Fontos, hogy a facebook közösségi alapelveit sértő magatartást tanúsít a hamis vagy kamu oldalt létrehozó, ugyanis ezzel elköveti a hamis személyazonossággal történő csalást, és vele szemben a facebook felléphet.
Tanácsos tehát óvatosan, a személyiségi jogok figyelembevételével fogalmazni a különböző közösségi platformokon, ugyanis a jogsértést elkövetőknek felelniük kell mindezért. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a következő cikkemben egyebek mellett erre a kérdésre kaphatunk választ.
Amennyiben kérdése merül fel a témával kapcsolatban, úgy keressen bizalommal elérhetőségeimen.
Mobil: +36702425519
Email: drfeketeaniko@gmail.com
Online bejelentkezés
Facebook oldal
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!