Az előző részben egyebek mellett áttekintettük, hogy írásba kell-e foglalni a bérleti szerződést, kinek kell
rendeltetésszerű használatra alkalmassá tennie a lakást, kell-e energetikai tanúsítványt készíttetni bérbeadáskor.
Azt is tisztáztuk, hogy a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.
Így már azt is tudjuk, hogy megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
Mit tekinthetünk karbantartásnak és mit felújításnak?
Karbantartásnak minősül különösen a kármegelőzés, kárelhárítás érdekében végzett, az eredeti állag visszaállítását szolgáló munka, de ide értendő az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka is. Ide tartozik az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és a rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése.
Felújítás körébe tartozik a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság, valamint az üzembiztonság megtartása érdekében végzett un. jókarbantartási tevékenység.
Tehát karbantartás és felújítás alatt az állagmegóváshoz és a rendeltetésszerű használhatóság
biztosításához szükséges, kisebb kiadással járó megelőző és javítási munkák elvégzését kell
érteni.
Mi tartozik a pótlás és mi a csere fogalomkörébe?
Pótlás körébe tartozik valamely másik, azonos rendeltetésű, általában korszerűbb berendezés, pl. ajtó ablak (stb.) beépítése.
Csere alatt pedig az elromlott, nem javítható ajtók, ablakok, burkolatok és lakás berendezések azonos használati értékűre történő kicserélését kell érteni. A jogalkotó főszabály szerint azért telepíti e tevékenységeket a bérbeadóra, mert az rendszerint nagyobb költségekkel jár. De ne feledjük, ettől eltérően is megállapodhatunk a bérleti szerződésben.
Mit kell lakásberendezésnek tekinteni?
Általánosságban véve sok egyéb mellett a következőket tekinthetjük lakásberendezésnek:
- főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
- melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler);
- egészségügyi berendezés (mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
- a beépített bútor (konyhaszekrény stb.);
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
- a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke.
Mi tartozik az épület központi berendezései körébe?
Az épület központi berendezéseihez tartozik például (de nem kizárólagosan)
- a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
- az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
- a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
- a személy- és teherfelvonó.
A bérlő átalakíthatja a bérelt lakást?
Igen, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodtak arról, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.
Ki viseli az átalakítás költségeit?
Az átalakításról, korszerűsítésről szóló megállapodásban érdemes rögzíteni, hogy a munkák elvégzésének költségei a bérbeadót, a bérlőt, vagy mindkettejüket és milyen arányban terheli.
A következő részben sok egyéb mellett a lakásbérleti jogviszony megszűnéséről, a felmondás szabályairól, a jogcím nélküli lakáshasználatról lesz szó.
Amennyiben kérdése merül fel a témával kapcsolatban, keressen bizalommal a lenti elérhetőségeimen!
Mobil: +36702425519
Email: drfeketeaniko@gmail.com
Online bejelentkezés
Facebook oldal