Az osztatlan közös tulajdonú földterületek megosztásáról szóló törvénnyel a jogalkotó kifejezett szándéka az európai szinten is versenyképes magyar agrárgazdaság kialakítása, amelynek alapvető feltétele a tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra megvalósítása. A jogalkotó kifejezett szándéka továbbá, hogy a törvény számos új előírásával segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségét, valamint a tényleges földhasználók további tulajdonszerzését és jól hasznosítható birtoktestek kialakítását.
Mi volt az egyértelmű társadalmi elvárás?
Az, hogy a földnek minősülő ingatlanok – ideértve az erdő művelési ágú ingatlanokat is – tulajdonviszonyainak rendezése hatékonyan megvalósulhasson, függetlenül attól, hogy az egyes tulajdonjogok mikor és milyen jogcímen keletkeztek.
Miért kellett a területi minimumokat meghatározni?
Azért, hogy a további birtokelaprózódás megakadályozhatóvá váljék azáltal, hogy a jogszabályban meghatározott kisebb térmértékű földrészlet ne kerülhessen a megosztás során kialakításra. (Emlékeztetőül a területminimumok: az új földrészletek szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 m2-nél (1 hektár), zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig 1500 m2-nél kisebb területnagyságúak nem lehetnek.)
De mi a helyzet a vegyes művelési ágú ingatlanoknál?
A jogszabály rögzíti, hogy vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.
Mit jelent ez a szabályozás a gyakorlatban?
Azt jelenti, hogy pl. a szántó és nádas (vegyes) művelési ágú területek esetén a területi minimum 3000 m2.
Hol van ennek jelentősége?
A bekebelezésnél. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy
- ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan nem éri el a területi minimumot, az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról vagyis a bekebelezésről.
- ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba .
Sérülhet a jogalkotói akarat?
Sajnos igen. Ugyanis, a fenti példánál maradva, amennyiben a vegyes művelési ágú területnek akár több tulajdonosa, de pl. csak két tényleges földhasználója van, és tegyük fel, a földet nem használó tulajdonostársak tulajdonrésze meghaladja a fenti területi minimumot, úgy a bekebelezés nem valósulhat meg, mert a vegyes művelési ágra vonatkozó rendelkezés ezt nem teszi lehetővé. Azaz, a jogalkotó eredeti szándéka nem valósulhat meg, továbbra is megmarad az osztatlan közös tulajdon, és az ezzel együtt járó elaprózódott birtoktest.
Van megoldás erre a „lehetetlen” helyzetre?
Minden ügy más és más, így némely esetben igen, feloldható ez a helyzet, míg más esetekben jelenleg nincs erre megoldás (ezt egyedileg lehet eldönteni).
Mit kellene tenni?
Ahhoz, hogy a vegyes művelési ágú ingatlanoknál is élni tudjon a tulajdonostárs a jogalkotó által – az egyébként a nem vegyes művelési ágú ingatlanok tulajdonostársainak ma is – biztosított bekebelezés lehetőségével, indokolt lehet a törvény ide vonatkozó rendelkezéseit módosítani.
A törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült, a vegyes művelési ágú földek tulajdonostársait esetenként hátrányosan érintő rendelkezés helyesbítése érdekében elkészített törvénymódosító javaslatot továbbítottam térségünk országgyűlési Képviselőjének, bízva a mielőbbi jogszabály módosításban.
A következő részben az egyetlen tulajdonos által történő bekebelezésnél szükséges módosításokat tekintjük át.
Amennyiben tudni szeretné, hogy egyedi ügyében élhet-e a bekebelezés lehetőségével, vagy más egyéb kérdése merülne fel, keressen bizalommal elérhetőségeimen.
Mobil: +36702425519
Email: drfeketeaniko@gmail.com
Online bejelentkezés
Facebook oldal