
A témában a cikk első részében egyebek mellett szó esett az eljárás egyes lépéseiről, a tulajdonostársak értesítésének elmaradásáról, a földterület megosztásának módjáról, a tulajdonostársak egyszerű többséggel hozott döntéséről, az osztóprogramról és pl. az egyezségről is. Nézzük a továbbiakat.
Kell-e rendelkezni az ingatlant érintő jogok és tények átjegyzéséről?
Igen. Az egyezségben rendelkezni kell az ingatlant korábban érintő jogoknak és tényeknek a megosztás után létrejövő új ingatlanokra történő átjegyzéséről. Mindezt fel kell tüntetni a térképvázlaton és terület kimutatáson, amit meg kell küldeni jóváhagyás céljából a jogosultnak, illetve a jóváhagyásra jogosult hatóságnak. A jogosult, illetve a hatóság igen rövid, mindössze 15 napon belül adja ki az állásfoglalását. A határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
Hogyan közelíthetőek meg az új ingatlanok?
Az egyezségben rendelkezni lehet az új ingatlanok megközelítésére szolgáló út kialakításáról, és ennek a tulajdonjogáról is. Ha a tulajdonostársak nem alakítanak ki új utat, akkor rendelkezniük kell az ingatlanok megközelítését biztosító szolgalmi jog alapításáról.
Van minimum terület nagyság?
Igen. A művelési ág alapján tesz különbséget a törvény, tehát szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3.000 m2, míg szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10.000 m2, zártkerti földnél 1.500 m2 a minimum területnagyság. A fentiek szerint kialakított útra ez nem kell, az erdőre viszont más jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Mi az a bekebelezés?
Ha nem éri el a minimum területet az új ingatlan tulajdoni hányada, akkor az egyezségben meg kell állapodni annak valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról.
Mekkora a bekebelezett területrész ellenértéke?
Minimálisan a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban szereplő érték.
Túl alacsony vagy túl magas az értékbecslés összege?
Ha a Felek valamelyike nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet.
Ki viseli a szakértő költségét?
Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostársnak kell viselnie, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget. FONTOS, hogy akkor is az új értékbecsült összeget kell megfizetnie a bekebelezőnek, ha ez alacsonyabb, mint az értékbecslési ajánlatban szereplő összeg.
A megosztás megszünteti a korábbi földhasználati szerződést?
Nem, de a szerződő feleknek három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről.
Ki készítheti el az egyezségi okiratot?
Erről, a földtulajdon kisajátításának feltételeiről, a tulajdonszerzés egyéb szabályairól bővebben a következő részben olvashat.